A feltöltést követően a terület felszínét úgy alakítják ki, hogy az illeszkedjen a környező táj formáihoz és elősegítse a természetes folyamatok érvényesülését. A terep kialakítása során figyelembe veszik a vízmozgás természetes irányait, valamint azt a célt, hogy a terület vízgazdálkodása hosszú távon stabil legyen.
A tájrendezés egyik fontos eleme a korábban megszűnt vagy átalakult vízfolyások és vízgyűjtő viszonyok helyreállítása. Ennek eredményeként a térség természetes vízháztartása fokozatosan visszaállhat, ami kedvezően hat a környező élőhelyekre és erdőterületekre is.